Gidrán
A fajta eredete 1816-ig nyúlik vissza, amikor a fajtaalapító arab mént, Gidran Senior-t Fechtig báró megvásárolta. A sárga mén 6 törzsmén ivadékot adott, amelyek közül Gidran II. nevű fia Mezőhegyesen vegyes (arab, moldvai, erdélyi, magyar, mecklenburgi) kancaanyagot fedezett. 1840 után a származás szerinti csoportosításkor derült ki, hogy a mezőhegyesi sárga színű ménes főként Gidran származású. Ezt követően lett tudatos gyakorlat a Mezőhegyesen alkalmazott vonaltenyésztés. A törzs, a vonal 1885-ben lett hivatalosan fajtává minősítve. A fajtakialakítás és fajtafenntartás során szisztematikusan használták az arab mének mellett az angol telivéreket is. Ebből adódóan a gidrán fajtát angló-arab populációnak tekinthetjük. 1849 és 1920 között 100 körüli létszámban stabilizálódott.
1920 után a fajta hányatott sorsot élt. Előbb 74 kanca hadizsákmányként Romániába került, további 11 elkallódott. A megmaradt 13 egyedből 1944-re újból 90 kancára fejlesztették az állományt, de a II. világháború miatt beálló veszteségek miatt csupán 28 kanca maradt meg. Ezt követően a lótenyésztésünkre jellemző állapotok ezt a fajtát is határozottan sújtották.
Felhasználása, értékmérő tulajdonságai
Többhasznú melegvérű fajta. Hobby és sportlónak egyaránt kitűnő. Eredményes egyedei voltak és vannak a fogat és a díjugrató sportágakban. Létszámadatait figyelembe véve az egyik legeredményesebb fajtánk a lovassportok területén. Szigorú szelekció folyik a lovagolhatóság körébe tartozó értékmérő tulajdonságaira.A fajta jelenlegi helyzete, várható szerepe
A nyilvántartások szerint 21 tulajdonos kezén 102 kanca áll tenyésztésben. Az állomány 42 %-a 8 eredeti mezőhegyesi kancacsaládra vezethető vissza. Ebből kettő csak 1-1 kancával képviselteti magát, 1 család eredete bizonytalan. Az eredetileg kialakult 15 kancacsaládból 6 pótolhatatlanul elveszett. A jelenlegi gidránjaink többsége népies eredetű, de határozottan gidrán genetikai hátterű.Magyarországon kívül Bulgária és Románia rendelkezik kisebb populációval. A romániai gidránok 5 eredeti mezőhegyesi és 1 bábolnai kancacsaládra vezethetők vissza. 1989-től több radautzi gidrán kanca és 3 mén került Magyarországra.
A fajta ma fontos genetikai érték Magyarországon. Az egyes kancacsaládok 20-25 generációs tenyésztési múlttal rendelkeznek és amiatt is kitüntetett szerepe van klasszikus kancacsaládok megőrzésének.
Nagyobb tenyészetei
PANNON Agrártudományi Egyetem, Kaposvár (Marócpuszta)Vörös József, Zalaszentlászló
Debreceni Agrártudományi Egyetem
Admirális Kft., Szeged
Fajtafenntartója
Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület, Budapest, Keleti K. u. 24.
